2016.04.19
előzmény: Bakancslista egy sorral
Üdv mindenkinek, akinek nincs jobb dolga!
Tavaly júniusban, nem egészen két hónappal az előző (és első) madeirai látogatás után elkapott a visszavágy, ezért belekezdtem a 2016-os utazás szervezésébe. Ugyanazt a szállást foglaltam le, persze most magánban, okosban, búúkingnélküliben, mert úgy olcsóbb. Lefoglaltam az ikerszomszéd szobát is, mert velünk jön Olivér is, aki a párom fia.
Júniusban, ahogy a TAP közzétette a menetrendet, hamar-gyorsan ott is foglaltam jegyeket, tuti ami biztos.
Az utazásszervezés csupa izgalom, pláne ha a sajátodat szervezed.
Október közepén a szállásunk hipp-hopp eltűnt a bookingról, sőt még a saját weblapjuk is megszűnt. Infó egy dekase. Aggódásgenerátorom teljes gázzal beindult. Próbáltam tőlük infót szerezni emailban, de mint tudjuk a maderians nem netfüggő, így jó egy hétig semmi válasz nem jött. Rögtön elkezdtem alternatív szállásokat keresni, mert igen kellemetlen, ha az ember odaér csodaországba és ott jön rá, hogy a kecót bezárta a helyi ANTSZ, mert kukac volt az almás pitében.
Végül jött válasz, hogy élnek még, csak kisebb technikai hibák voltak...
Nagyon remélem, hogy az általam kért időpontra azért fenntartják nekem a helyet. Mindenesetre néhány naponként megpróbálok a bookingon a saját időpontomra szobát foglalni hozzájuk, hogy megnyugtassam magam a sikertelenséggel.
Másik dolog a TAP.
A társaság január közepén bejelentette, hogy áprilistól nem jönnek magyarba, sőt a képviseletet is felszámolják, úgy ahogy van. Ringatództam egy ideig abban a hitben, hogy majd átírnak valahová, aztán egy körutazással csak eljutok a célomhoz. De hírek nem jöttek.
Megnéztem a Wizz járatokat, de hasonló paraméterekkel, csomaggal együtt már Lisszabonig húsz százalékkal többe fájt volna a jegy. Még a kézipogyós utazásban is gondolkozni kezdtem, hogy majd ott veszek magamnak bokszer alsókat és átvészelem a két hetet egyetlen pólóban...
Sajnos nekünk öregeknek kevés a kézipogyó. Gyógyszerből és fogsor ragasztóból több kell, mint ami beleférne egy kis batyuba.
Visszatérve a repjegyre: a sajnálatos dolog az, hogy a repülőtársaságoknak semmi kötelezettségük nincs, ha a járattörlés előtt több mint két héttel szólnak. Visszakérheted a zsét és mehetsz amerre látsz. Mondjuk ez nem egy jó reklám az adott cégnek.
Néhány nappal később jelzett a CheckMyTrip, hogy változás van.
Hát bizony kaptam jegyet a Bécs-Lisszabon járatokra oda-vissza. Azt hogy miképpen megyek Bécsbe, arról nem szólt a mese. Gondoltam kapok majd a BUD-VIE járatra is, de biz arról egy kanyi szó sem esett. Mivel később bebizonyosodott, hogy a kezem a bilibe lógott, amikor ez utóbbit megálmodtam, fogtam hát a billentyűmet és elpanaszoltam a TAP magyar képviseletnek, hogy a cégük ül a pénzemen már hét hónapja, meghogy valahogy Bécs még mindig nem ugyanabban az országban van, amiben élünk.
Szerencsém volt, mert a helyi TAP-osok segítettek és átírták a jegyeimet Frankfurtra és Munchenre. De erről majd később irok többet.
Az utazásszervezés csupa izgalom, pláne ha a sajátodat szervezed.
Október közepén a szállásunk hipp-hopp eltűnt a bookingról, sőt még a saját weblapjuk is megszűnt. Infó egy dekase. Aggódásgenerátorom teljes gázzal beindult. Próbáltam tőlük infót szerezni emailban, de mint tudjuk a maderians nem netfüggő, így jó egy hétig semmi válasz nem jött. Rögtön elkezdtem alternatív szállásokat keresni, mert igen kellemetlen, ha az ember odaér csodaországba és ott jön rá, hogy a kecót bezárta a helyi ANTSZ, mert kukac volt az almás pitében.
Végül jött válasz, hogy élnek még, csak kisebb technikai hibák voltak...
Nagyon remélem, hogy az általam kért időpontra azért fenntartják nekem a helyet. Mindenesetre néhány naponként megpróbálok a bookingon a saját időpontomra szobát foglalni hozzájuk, hogy megnyugtassam magam a sikertelenséggel.
Másik dolog a TAP.
A társaság január közepén bejelentette, hogy áprilistól nem jönnek magyarba, sőt a képviseletet is felszámolják, úgy ahogy van. Ringatództam egy ideig abban a hitben, hogy majd átírnak valahová, aztán egy körutazással csak eljutok a célomhoz. De hírek nem jöttek.
Megnéztem a Wizz járatokat, de hasonló paraméterekkel, csomaggal együtt már Lisszabonig húsz százalékkal többe fájt volna a jegy. Még a kézipogyós utazásban is gondolkozni kezdtem, hogy majd ott veszek magamnak bokszer alsókat és átvészelem a két hetet egyetlen pólóban...
Sajnos nekünk öregeknek kevés a kézipogyó. Gyógyszerből és fogsor ragasztóból több kell, mint ami beleférne egy kis batyuba.
Visszatérve a repjegyre: a sajnálatos dolog az, hogy a repülőtársaságoknak semmi kötelezettségük nincs, ha a járattörlés előtt több mint két héttel szólnak. Visszakérheted a zsét és mehetsz amerre látsz. Mondjuk ez nem egy jó reklám az adott cégnek.
Néhány nappal később jelzett a CheckMyTrip, hogy változás van.
Hát bizony kaptam jegyet a Bécs-Lisszabon járatokra oda-vissza. Azt hogy miképpen megyek Bécsbe, arról nem szólt a mese. Gondoltam kapok majd a BUD-VIE járatra is, de biz arról egy kanyi szó sem esett. Mivel később bebizonyosodott, hogy a kezem a bilibe lógott, amikor ez utóbbit megálmodtam, fogtam hát a billentyűmet és elpanaszoltam a TAP magyar képviseletnek, hogy a cégük ül a pénzemen már hét hónapja, meghogy valahogy Bécs még mindig nem ugyanabban az országban van, amiben élünk.
Szerencsém volt, mert a helyi TAP-osok segítettek és átírták a jegyeimet Frankfurtra és Munchenre. De erről majd később irok többet.
Aggódásgenerátorom nem áll le egy pillanatra sem.
Most éppen azon agyalok, hogy vajon a Lufthansanépség nem május elején szokott menetrendszerűen sztrájkolni?
Na meg mi van az izlandi Eyjafjallajökull vulkán környékén? Ugye az nem akarja pont májusban telehamuzni Európa egét és teljes légtérzárat kikényszeríteni?
